Gyógyító álom
/Pszichés
eredetű alvási zavarok/
Amíg át nem estünk az első álmatlan
éjszakán vagy hajnali ébredésen, az alvás életünk olyan természetes részének
tűnik, mint egy kézmozdulat vagy a lélegzetvétel. Mindazok, akik tartósan
fennálló alvási zavarokkal küzdenek, sajnos jól ismerik az alvásmegvonással járó
testi-lelki kimerültséget, amely jelentős szenvedést okozhat, érzelmi
instabilitáshoz vezethet, és komoly teljesítményromlást is
eredményezhet.
Testi-lelki
egyensúlyunk fenntartásában az alvásnak fontos szerepe van. Fizikai állapotunk
regenerációjában jelentős szerepet játszik az oxigénfogyasztás csökkenésével
járó felületesebb légzés, a meglassúbbodott alapanyagcsere és szívműködés, az
izomtónus, testhőmérséklet és vérnyomás csökkenése.
Lelki egyensúlyunk fenntartása pedig elsősorban a gyors szemmozgással
járó aktivált alvás vagy álomfázis során történik. Álmainkban a "még helyükre
nem került" napi élmények, érzelmileg fontos események jelennek meg,
megkönnyítve számunkra ezek feldolgozását. Ezt a feltevést a hétköznapi
tapasztalat igazolja, vallják a hagyományos álomelméletek, és számos kísérlet
eredményei is megerősítették. A kísérletekben többnyire elalvás előtt
bemutatott, érzelmileg megterhelő, személyes konfliktusanyagot érintő filmeknek
az álomtartalomra gyakorolt hatását vizsgálták oly módon, hogy a kísérleti
személyeket álomfázisban felébresztették, és részletes álombeszámolót kértek
tőlük. A filmélmények már az álomfázis első perceiben megjelenő álmokban
felismerhetőek voltak. Ébredés után a kísérleti csoport a filmeket még egyszer
megnézte, de ez alkalommal jelentősen csökkent stresszaktivitási szorongást
mutatott. Az alvás tehát segített a stresszkeltő élmények
feldolgozásában.
Az
álomfázis a központi idegrendszer átprogramozásában, új funkcionális struktúrák
megteremtésében is részt vesz, megkönnyítve számunkra a megváltozott környezeti
vagy belső feltételekhez való alkalmazkodást. Álmainkban így olyan szempontok is
felszínre kerülhetnek, amelyek felismeréséhez még nem jutottunk el. Az álom
tehát útmutató, figyelmeztető szerepet láthat el.
Az
elalvási nehézségek, az ismételt éjszakai és hajnali ébredések, a túlzott
álmosság- vagy fáradtságérzés hátterében számtalan tényező állhat.
Tartósan fennálló alvási zavarok esetén nem zárható ki teljesen a szervi
megbetegedések jelenléte. Ezek között leggyakrabban érrendszeri, keringési
zavarok, szívbetegség, illetve a hormonháztartás zavarát előidéző betegségek
állhatnak. Ha egyéb szervi megbetegedésre utaló tünetek is megjelennek,
mindenképpen indokolt a belgyógyászati kivizsgálás.
Bizonyos pszichiátriai betegségeket, mint például a depressziót, a mániás
állapotokat, a pszichózist szintén alvási zavar, esetleg fokozott izgalmi
állapot kísérheti, ami akár életveszélyes kimerüléshez vezethet. Ha az említett
problémák gyanúja felmerül, tanácsos szakorvoshoz fordulnunk
segítségért.
Lelki egyensúlyunk elvesztése szintén hatást gyakorolhat alvási
szokásainkra. Veszteségélményeket követően, nagyobb horderejű döntések előtt,
életünket befolyásoló jelentős pozitív vagy negatív események alkalmával,
teljesítményhelyzetekben és még sok más élményhez kapcsolódóan alvási zavarok
jelenhetnek meg.
Lelki egyensúlyunk megbomlásához nemcsak külső események, hanem pszichés
történések is hozzájárulhatnak. Ilyenek például belső konfliktusaink, így a
vágyaink és a bűntudat érzése közötti feszültség, az énkép és az önértékelés
zavarai vagy egy számunkra elfogadhatatlan kompromisszumra való törekvés.
Pszichés eredetű alvási zavarok jelentkezésénél a tünetek hátterében álló
külső-belső konfliktusok feldolgozására helyezzük a hangsúlyt.
Gyakorlati tanácsok a nyugodtabb
alváshoz |
Konfliktusaink
rendezése
Még
ha a veszekedést megsínyli is a családi étkészlet egy-egy darabja, érdemes
nézeteltéréseinket, sérelmeinket nyíltan vállalni. Gyakran megijedünk a
veszekedéstől, vitától, pedig ezek emberi kapcsolataink természetes velejárói. A
hosszasan elfojtott indulatok, eltemetett sérelmek megbetegítő hatásúak
lehetnek. Valódi változást kapcsolatainkban pedig csak a kölcsönös megértést
elősegítő kommunikációtól remélhetünk, még ha ez néha feszültségekkel jár
is. Belső konfliktusaink rendezése időigényes feladat. Ha túl nagy a
lehetőségeink és vágyaink közötti távolság vagy belső késztetéseink nagyon
ellentmondóak, szakember segítsége is szükségessé válhat.
Esti visszapillantás
A
nyugodt alvás egyik alapfeltétele az elalvásra való felkészülés, vagyis a nap
lezárása. Ebben segíthet, ha elalvás előtt végiggondoljuk eltelt napunkat.
Popper Péter pszichológus a Belső utak című könyvében azt javasolja, hogy ez a
visszapillantás feltétlenül képszerű legyen, mint egy filmet, úgy pergessük le
magunk előtt a napunkat. Váljunk szemlélőjévé a nap eseményeinek és benne
önmagunknak. Ha úgy látjuk magunkat a dolgok és események között, akár egy
idegent, megdöbbentő mennyiségű rejtett információhoz juthatunk.
Engedjük ki a feszültségeket!
Számtalan
relaxációs technika segíthet alvászavaraink megszüntetésében, így az autogén
tréning, a progresszív relaxáció vagy a bio-feedback módszerek. A
személyiségünknek megfelelő relaxációs technika elsajátítása nemcsak alvási
problémáink enyhítésében, hanem az intenzív, gyors pihenés készségének
elsajátításában is segíthet.
A fáradtság érzése
Aki
jól végezte dolgát, jót pihenhet. Természetesen a jóleső fizikai fáradtság
érzése sem elhanyagolható. Egy kis testedzés vagy szabad levegőn végzett
tevékenység mindenképpen jótékony hatással van éjszakai
pihenésünkre. |