Az álom eredete a pszichológusok
szerint:
- Tudatos
Manifeszt álomtartalom (amire emlékszünk)
- Tudatelőttes
Másodlagos cenzúra (felejtés)
- Tudattalan Álommunka:
dramatizálás sűrítés szimbolizálás eltolás
- Elsődleges
cenzúra
- Látens álomtartalom Környezet ingerei Általános
életszituáció Elmúlt nap benyomásai Archetípusok, kollektív tudattalan
Gyerekkori emlékek és komplexusok
Az álmok a pszichológia
megközelítése szerint a tudatalatti üzenetei. Mindennapi, éber
tudatállapotunkban a környezet ingereit érzékeljük, és reagálunk azokra. Belső
környezetünk jelzései ugyancsak bekerülnek az “elintézendő” című lelki
dossziéba. Számtalan olyan élmény ér bennünket nap mint nap, amelyek nem is
tudatosulnak, mert látszólag jelentéktelenek, vagy olyan megszokottak, hogy
észre sem vesszük. Sok olyan élmény is ér bennünket, ami érzelmileg érint, de
nem avatkozhatunk bele, például, ha látunk egy balesetet. Ezek a tudatküszöb
alatti, vagy érzelmi töltésű élmények adják az álmok “alapanyagát”. Egy
szirénázva elszáguldó mentőautó élménye elég lehet arra, hogy éjjel súlyos,
véres balesetről álmodjunk, mert tudatunk ”folytatta”, kiegészítette a napközben
történteket. Egy kósza gondolat a hetes buszon, a tömegben, hogy “jaj, csak el
ne lopják a tárcámat”, elindíthat egy rablótámadásról szóló álomsorozatot.
A környezet ingerei is befolyásolják, hogy miről álmodunk. Ha valakinek
kilóg a lába a takaró alól, lehetséges, hogy azt fogja álmodni, hogy mezítláb
sétál a Műjégpályán. Egyszer, amikor nagyon hideg helyen éjszakáztam, a Duna
jegén műkorcsolyázó pingvinekkel álmodtam. A vekker hangja esküvői harangzúgássá
vagy háborús légiriadóvá válhat az álomban.
Az álom rendszerint a velünk
az elmúlt három napban történtekkel "foglalkozik", ezeket dolgozza fel. Álmodni
létfontosságú: kísérletek bizonyítják, hogy akit rendszeresen megfosztanak
attól, hogy álmodjon – azaz, mindig felébresztik, amikor álmodni kezdene – úgy
érzi magát, mintha egyáltalán nem aludt volna. Hamarosan memóriazavarok
jelentkeznek, amolyan "hová tettem a szemüvegemet?" típusúak, azután az illető
érzelmileg labilis, ingerlékeny, kimerült lesz, végül egyre súlyosabb testi és
pszichológiai tüneteket mutat – az álom-megvonás a valóságtól való teljes
elszakadáshoz, őrülethez vezet. Emiatt az álom-megvonás hírhedt kínzási módszer
is (volt, remélem).
Honnan lehet tudni, mikor álmodik valaki éppen?
Az éjszakai alvás nagyobb részét kitevő mélyalvás során, amikor nem látunk
álmokat, vagy legalábbis nem emlékszünk rá (ez sok vita tárgya), testünk
viszonylag feszült, időnként forgolódunk, összegyűrjük a takarót, hánykolódunk.
Az álomlátó periódus egy egészséges alvási folyamatban éjszaka négy-öt
alkalommal következik be, körülbelül másfél óránként. Időtartama egyre
hosszabbodik, és a későbbi álmok hatására a korábbiak gyakran elfelejtődnek
(kivéve, ha különösen rémes, és emiatt az éjszaka közepén felriadunk belőle).
Emiatt rendszerint a legutolsó, hajnali álomra emlékezünk, sőt, esetleg négy-öt
különálló álomjelenetre is. Az álomlátó periódust “paradox alvásnak” vagy
REM-fázisnak is nevezik, mert ilyenkor a testünk teljesen ellazult, csak a
szemgolyók mozognak, valószínűleg az álomképeket követjük ilyenkor a
tekintetünkkel. A csukott szemhéjak mögött mozgó szemek árulják el, hogy mikor
álmodik valaki.
Mi történik a többi
alvásszakaszban? Modern kutatások szerint a
mélyalvás szakaszában is van álomtevékenység, ennek szerepe főleg a napi
élmények feldolgozása. Néha olyan kísérleti személyek is álmot tudtak felidézni,
akiket nem a REM-fázisban ébresztettek fel. Ezek az álmok a való élethez nagyon
hasonló képek, halványabbak, nem olyan fantasztikusak, mint a paradox alvás
álmai. Többnyire nem is emlékszünk rájuk, pedig éppen ezek az álmok azok,
amelyek során agyunk a “megfelelő fiókba teszi” a velünk történt élményeket,
ilyenkor kerül a helyére a tananyag is. Aki altatókkal alszik, annál pontosan ez
a fázis marad ki.
Az ennél is mélyebb "öntudatlan" állapot sok
szempontból rejtélyes. Mi lesz ilyenkor a tudatunkkal? Ezoterikus vélemények
szerint az ember ilyenkor elhagyja a testét és távoli dimenziók tájain vándorol.
Ezoterikus mesterek ilyenkor kapják a "kiképzést" a szellemvilágtól. Egy biztos:
a testünk ilyekor gyógyul. Ilyenkor indulnak útjukra azok az immunsejtek,
amelyeknek feladata a hibás, esetleg rákos sejtek felismerése és bekebelezése. A
szervezet ilyenkor ellenőrzi energiarendszerét is (azaz, ilyenkor történik az
aura korrigálása). Az altatók ezt a nagyon mély alvás-állapotot is tönkreteszik.
Az álmok szimbólumai Régi kultúrák az álmot az istenek üzenetének
tekintették. A Biblia több helyen említést tesz olyan álmokról, amelyek
befolyásolták a történelmet. Ehhez képest Szilveszter pápa idején máglyahalállal
büntették az álomfejtést, aki álmokkal foglalkozott, könnyen boszorkány hírébe
keveredhetett.
Sok-sok ember személyes élettörténetében is vannak olyan
"nagy álmok", amelyek hatására hozták meg fontos döntéseiket.
Jung
"kollektív tudattalannak" nevezte azt a tudástömeget, amelyet az emberiség
létezése óta felhalmozott. Szerinte az álom során ebből merítünk. Az álomalakok
sokszor egyetemesek, minden népnél és minden korban megjelentek és ugyanazt
jelentik. Ezeket az ősi álomszimbólumokat “archetípusoknak” nevezte. Ezzel
együtt mindenkinek van egy személyes szimbolikája is. Az álmoskönyvek
értelmezéseit emiatt nem érdemes készpénznek venni, sokat segíthetnek, de nem
száz százalékosak. Lehet, hogy 99 embernek a víz az érzelmeket és a szexualitást
jelképezi, de a századiknak az életveszélyt, mert ő valaha kis híján menekült
meg a vízbefulladástól. (A százegyediknek meg azt, hogy pisilni kell, a teli
hólyag küldte ezt az álomképet.) A szimbólumok tehát függenek az illető
személyes élettörténetétől, a pillanatnyi élethelyzettől és a körülményektől.
Hogyan lehet megtudni, hogy kinek mit jelent
az adott álomszimbólum? Elemzésre érdemes
álomszimbólum az, amit nagyon nem értünk és érzelmi töltése van. Ilyenkor
érdemes elvégezni a szimbólummeditációt: ébredés után felülve, behunyt szemmel
idézd fel a szimbólumot és vizsgáld meg.
A
tennivalók: - nagyítsd fel a szimbólumot! -
nézd meg más szemszögből is! - helyezkedj bele, azonosulj vele! Hogy érzed
magad? - kérdezz tőle: Ki/mi vagy te? Mit akarsz nekem mondani?
Miért vagy itt, az álmomban? Miért teszed, amit teszel? Mit
szeretnél, mi történjen? Mit akarsz tőlem? Milyen kapcsolatban vagy a
külső életemmel? Mit kérdeznél tőlem? - kérj tőle ajándékot
Főleg üldözéses álmoknál hasznos elbeszélgetni az álomalakokkal. Azért
üldöznek, mert nagyon fontos mondanivalójuk van!
Lehetséges-e megálmodni a jövőt? A
REM-fázis alatt tudatunk tértől és időtől függetlenül kóborol, a teljes
dimenziópalettáról szedi információit. Hasonló ahhoz, mint amikor a festőművész
az összes festékes tubust, az összes vásznat, sőt színes textileket, papírokat,
ollót, ragasztót is magához vesz, hogy mindent fel tudjon használni
mondanivalója kifejezéséhez.
Mivel tértől és időtől független,
elképzelhető, hogy képes felvillantani szikrákat azokból a lehetséges
választásokból, amiket jövőnek nevezünk, ahogyan a történelmi és személyes
régmúlt helyszínei és alakjai is megjelennek.
A jövő-álmok másik forrása
a tudat alatti ingertömeg – lehetséges, hogy a “szemünk sarkából” észleltünk
olyan jeleket, amelyek valamilyen fajta jövő felé mutatnak, és az álom most
figyelmeztet: “vigyázz, ha erre tartasz, ide jutsz!"
Mindenképpen igen
hasznos és fontos dolog figyelni álmaink üzenetére, mert általuk belső
bölcsességünkkel, végső soron önmagunkkal tartjuk a kapcsolatot. És ki tudja,
talán Istennel is.
|